A magyarok fűtenek a legtöbbet

Egy európai lakossági energiaszektort vizsgáló dolgozat megállapításai szerint az egy háztartásra jutó energiafogyasztásban toronymagasan Magyarország vezet, évi 27 ezer kWh felhasználásával, míg a legtakarékosabb Németországban csak 17 ezer kWh-ot fogyaszt.

 A teljes energiafelhasználást tekintve azért tud az ország az élre kerülni, mert mindenkinél több energiát fűtenek el a magyarok. Az Energy-Check for Low Income Households (energiakontroll az alacsony jövedelmű háztartásokban) című dolgozat, Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság, Németország és Magyarország lakossági energiaszektorát vizsgálja. A magyar háztartások kiemelt hőenergia-fogyasztását nem magyarázható a rossz időjárással, hiszen Németországban és Belgiumban például a hűvösebb éghajlat miatt egy hónappal hosszabb a fűtési szezon, Ausztria hegyi övezeteiben vagy Skóciában pedig sokkal hidegebb a tél, mint a mínusz 0,6 fokos téli átlaghőmérsékletű Magyarországon. A meglepő adatot a lakások hőszigetelésének, illetve korszerű nyílászáróinak és fűtőberendezéseinek hiánya eredményezi – írja Nol.hu-n.

 Az egyik legtanulságosabb megállapítás, hogy az energiaszolgáltatók mindenütt részt vesznek a háztartások energiahatékonysági beruházásaiban, általában olyan konstrukciókban, hogy a kapott segítséget az energiaszámla-megtakarításból törlesztik – kivéve Magyarországon.

Ugyanez vonatkozik az önkormányzatokra. Máshol különféle kedvezményekkel és támogatásokkal segítik a lakosságot a hőszigetelésben és a zöldenergia használatában – a tanulmányban szereplő összes nyugati államban működik ilyen program –, Magyarországon viszont az energiaszámla kifizetését támogatják segélyek formájában.

(Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20130408_A_magyarok_futenek_a_legtobbet)

Egyeztetés Gyürk Andrással az Európai Parlament ITRE magyar képviselőjével

Egyeztetésre került sor a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának magyar képviselőjével, mataszsz_gyurk_001Gyürk Andrással.  A képviselő a 2013. április 5-én délelőtt megtartott megbeszélésen jelentősnek és fontosnak nevezte a kapcsolatfelvételt. Meglátása szerint a távhfűtés/távhűtés ügye hangsúlyosan most kerül az EU asztalára, így időszerű az együttműködés. A Európai Néppárt politikusa kiemelte, hogy bár az energiapolitika nem közösségi politika, de ha elfogadnak egy a szektorra vonatkozó európai uniós szabályozást, az idővel a nemzeti szinten is megjelenik.

A MaTáSzSz képviselői arról tájékoztatták a képviselőt, hogy a hazai távhő-szektor jövője szempontjából különösen fontos a rendszerszintű megközelítés. Az Energiahatékonysági Irányelvvel összhangban a fogyasztói oldal hőigényét csökkenteni kell, ezzel párhuzamosan a hőtermelői oldalon hatékonyságnövekeést kell elérni. Törekedni kell arra, hogy a hőtermelés vonatkozásában a megújuló és a fosszilis energiaforrások megfelelő elegye kerüljön kialakításra. Mindezek mellett elengedhetetlen a távhő piacának bővítése is. E tekintetben a szabályozás mellett különösen fontos a 2014-2020 között elérhető európai uniós támogatások egy részének energiahatékonysági és megújuló energetikai célokra történő csoportosítása.

A megbeszélés végén a résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben a távhő-szekort érintő szakmai kérdésekben egyeztetnek egymással.

Megjelent a NER300 program újabb pályázati

Az Európai Bizottság a NER300 program keretében közzétett új pályázatával olyan innovatív technológiák demonstrációs erőművi projektjeinek megvalósítására biztosít támogatást, amelyek a szén-dioxid biztonságos leválasztására és geológiai tárolására, a megújuló energiaforrások hasznosítására, intelligens hálózatok fejlesztésére irányulnak.

A tagállamok a hivatalos pályázati kihirdetést (ld. itt: http://ec.europa.eu/clima/funding/ner300/index_en.htm) követően kezdik meg projektjeik pályázati előkészítését. Az uniós társfinanszírozásban megvalósítandó beruházások teljes pályázati dokumentációinak beküldési határideje 2013. július 3. Az Európai Bizottság várhatóan 2014 nyarán dönt a nyertes projektekről.

Tagállamonként összesen három projekt nyújtható be a felhívásra. A magyarországi projektek szükséges előminősítését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium végzi az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bevonásával. A szaktárca a folyamatról szóló részletes tájékoztatást és a pályázathoz szükséges adatlapot, információs dokumentumokat a kormányzati honlapon teszi majd közzé.

Az előző kiírás jelentős magyar sikerrel zárult: tavaly decemberben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai közreműködésével benyújtott hazai projekt 39,3 millió euró (mintegy 11 milliárd forint) támogatást nyert. Az EU-FIRE Kft. és a Mannvit Kft. által alapított EGS Hungary Konzorcium új típusú geotermikus erőművének létesítésével egy innovatív fejlesztés valósulhat meg az alföldi régióban. A magyar pályázatot a benyújtott 34 megújuló energia projekt közül választotta ki az Európai Bizottság.

Az eredményes felkészülés és részvétel támogatása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. április 15-én NER300 pályázati fogadóórát tart. A pályázók munkáját segítő esemény célja a NER300 program követelményeinek és a pályázat menetének bemutatása, a korábbi forduló szakmai tapasztalatainak megosztása. Az esemény részletei a tárca honlapján elérhető meghívóban olvashatók.

(Forrás: www.kormany.hu)

Költségmérséklésre és biomasszára figyelt fel a kormány

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a kormány és a közüzemek, valamint ipari vállalatok számára energiaszolgáltatást nyújtó Dalkia Energia Zrt.

A megállapodás alapján rendszeres egyeztetések kezdődhetnek a kormány képviselői és az energetikai cég között. A francia Dalkia csoporthoz tartozó Dalkia Energia Zrt. a tizennyolcadik vállalat, amellyel a kormány stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében. A Dalkia Energia villamos és hőenergiát termel, illetve energetikai szolgáltatásokat nyújt egészségügyi, oktatási és más közintézmények, valamint ipari vállalatok számára. A több mint húsz éves magyarországi tevékenység során felhalmozott szakmai tapasztalata révén a társaság jelentősen képes hozzájárulni ügyfelei energiafogyasztásának, és ezáltal üzemeltetési költségeinek mérsékléséhez. A Dalkia Energia jelenlegi legnagyobb projektjei közül kiemelkedő az átadáshoz közeledő pécsi biomassza fejlesztés, vagy a nemrégiben aláírt 25 éves tatai távhőkoncesszió.

(Forrás: http://gazdasagiradio.hu/cikk/89184/)

Energiacég a kormány stratégiai partnerei között

A magyar kormány az energetikai iparág egyik szereplőjével, a Dalkia Energia Zrt.-vel is stratégiai partnerségi megállapodást köt, megteremtve ezzel az együttműködés és jövőbeni párbeszéd hivatalos kereteit.

 

A magyar kormány stratégiai együttműködési megállapodásokat szándékozik kötni a magyar gazdaság teljesítményéhez jelentős mértékben hozzájáruló vállalatokkal. Célja egy olyan platform létrehozása, amelyen keresztül a vállalatok magyarországi tevékenységük fókuszába az innovációt, a munkaerőképzést és munkahelyteremtést helyezhetik. A Dalkia Energia Zrt.-vel a dokumentumot Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár és Gérard Bourland, a Dalkia Energia Zrt. vezérigazgatója írják alá a tervek szerint április 5-én.

ENERGIAHATÉKONYSÁGI SZAKMAI NAP 2013

A Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége szervezésében 2013. április 26-án Nyíregyházán kerül megrendezésre a IX. Regionális Távhőkonferencia „Energiahatékonysági Szakmai Nap 2013” címmel.

Helyszín: HOTEL Pagony**** KONFERENCIA TEREM (Nyíregyháza, Újmajor).

2013 előtti események